Császár István
(* 1897. jún. 11. Szentgyörgy, † 1982. Budapest [Mo.]) Újságíró, lapszerkesztő, író. Iskoláit szülőfalujában, ill. Pozsonyban és Budapesten végezte. Különböző lapok munkatársa, szerkesztője, főszerkesztője volt (Híradó, Prágai Magyar Hírlap, Somorja és Vidéke, Csallóközi Hírlap, Magyar Vidék, Barázda stb.). A második vh. idején újságíró Pozsonyban...megnyit →
(* 1897. jún. 11. Szentgyörgy, † 1982. Budapest [Mo.]) Újságíró, lapszerkesztő, író. Iskoláit szülőfalujában, ill. Pozsonyban és Budapesten végezte. Különböző lapok munkatársa, szerkesztője, főszerkesztője volt (Híradó, Prágai Magyar Hírlap, Somorja és Vidéke, Csallóközi Hírlap, Magyar Vidék, Barázda stb.). A második vh. idején újságíró Pozsonyban...megnyit →
Részletek
(* 1897. jún. 11. Szentgyörgy, † 1982. Budapest [Mo.]) Újságíró, lapszerkesztő, író. Iskoláit szülőfalujában, ill. Pozsonyban és Budapesten végezte. Különböző lapok munkatársa, szerkesztője, főszerkesztője volt (Híradó, Prágai Magyar Hírlap, Somorja és Vidéke, Csallóközi Hírlap, Magyar Vidék, Barázda stb.). A második vh. idején újságíró Pozsonyban és a Toldy Kör évkönyveinek a szerkesztője. 1945-ben Mo.-ra került. – Fm. Csillagégés (elb., 1929); Hanyatló zászló alatt (reg., 1935).
Farkas István
(* 1900. máj. 18. Turócszentmárton, † 1975. dec. 23. Szentgyörgy) Író, lapszerkesztő, műfordító. Az 1920-as évektől Galántán és Ipolyságon tanított, de lapokat is szerkesztett (A Hét 1929–1934; Magyar Család 1934–1937). Elsősorban novellákat írt, de megpróbálkozott a regénnyel és a drámával is. A szlovák–magyar kapcsolatok...megnyit →
(* 1900. máj. 18. Turócszentmárton, † 1975. dec. 23. Szentgyörgy) Író, lapszerkesztő, műfordító. Az 1920-as évektől Galántán és Ipolyságon tanított, de lapokat is szerkesztett (A Hét 1929–1934; Magyar Család 1934–1937). Elsősorban novellákat írt, de megpróbálkozott a regénnyel és a drámával is. A szlovák–magyar kapcsolatok...megnyit →
Részletek
(* 1900. máj. 18. Turócszentmárton, † 1975. dec. 23. Szentgyörgy) Író, lapszerkesztő, műfordító. Az 1920-as évektől Galántán és Ipolyságon tanított, de lapokat is szerkesztett (A Hét 1929–1934; Magyar Család 1934–1937). Elsősorban novellákat írt, de megpróbálkozott a regénnyel és a drámával is. A szlovák–magyar kapcsolatok ápolása terén jelentős munkát fejtett ki. 1945 után sokáig nem publikálhatott. Több mint ezer oldalas visszaemlékezése kéziratban maradt. – Fm. Tizenhétben (elb., 1925); Lelkek feltámadása (r., 1926); Egyszerű történetek (elb., 1927); Csodálatos vakáció (ifjúsági r., 1932).